Következő interjú alanyom Evehid lett, akit alaposan kifaggattam fő művéről, az Ius vivendi-ről.


Bevezetésként kérlek mondj magadról pár szót.
Születtem anno… ööö, hát nem mostanában. ;-) Szóval 37 éves vagyok, Pest megyében lakom egy kisvárosban. Van egy különleges férjem, egy különleges kisfiam, és két különleges macskánk. Bár nézőpont kérdése: nem biztos, hogy mindnyájan különlegesek vagyunk, lehet, mások inkább a hangyás vagy a diliflepnis kifejezést alkalmaznák…
Evehid a nickneved, van valamilyen jelentése? Honnan származik?
Nincs olyan általános, ismert jelentése, mint mondjuk a Boglárka vagy az Ákos neveknek, de átvitt tartalma azért van. Amúgy ez „továbbalkotott” név, egy valódi személynévből képeztem, meghatározott algoritmus szerint.

Mikor és hogyan, melyik mű által ismerkedtél meg a HP ff világgal?
2006-ban vagy 2007-ben, nem emlékszem pontosan.  Kerestem valamit Harryvel kapcsolatban a neten, kikötöttem a startlapon, aztán kiszúrtam a fanfiction oldalak gyűjteményét, és gőzöm se volt, ez mi a penész lehet.  Megnéztem.  :) A Heliopath-t, meg a régi IEPP-t, aztán még desszertnek a Merengőt. Ha az időbeosztásomat tekintem, akkor végzetes hiba volt. Ha az azóta létrejött barátságokat, akkor főnyeremény. :) Idővel – na, azért elég rövid idővel – elvetődtem még Angel8, Luthien Lovemagic, Avalon, Eliza oldalára is… Macstól a Piton legjobb napja, Tündibogyótól a Cselszövések tengerében, Avalon Lélektánc című regénye és Lillia_hun Piton álomnő főzete nagyjából párhuzamosan került a szemem elé, ezzel el is dőlt a sorsom. :-D

Azóta melyek lettek a kedvenc történeteid, ill. kiktől olvasol szívesen?
Sok van. Általában nem a novella a műfajom, de ott is akadnak favoritok, Enahma: A gardrób pl., barterikától Az apák dolga, vagy Angel8 Keserédese. Ezeket a műveket kifejezetten a szépirodalom kategóriába sorolom. Az előző válaszomban említett írásokat mai napig nagyon szeretem. Nagy kedvenc Angel8 Perselus Piton és a háromszoros áldás című műve és Elvie Opálüveg című kisregénye. Szeretem Eliza fordításában A Sötétség Angyala – Ősz című regényt (és roppant türelmetlenül várom a frissítést!), a Bájitaltan kivédését, amit Maccs fordít, a Tagadást, amit Tündibogyó, egyik legkedvesebb és legkorábbi olvasmányom pedig az Elintézetlen ügy. Aztán itt van a Tangó, ami szerintem nem csak Avalon, hanem az egész fanfic világ egyik legjobb írása. Nagyon tetszik még tőle a Feledés, érdekes a szokatlanul érdes hangvétel – és ebből is nagyon számítok a folytatásra. ;-) Szeretem Viarát, nagyon szórakoztatóak az írásai. Az újabb szerzők közül is van néhány, ahol nagyon tetszik a stílus, és/vagy az alapötlet, az igényes, elgondolkodtató kivitelezés. Ilyenek pl. Mya: Jóslatok nélkül, Veronick: Subitum sensuum, Midnights Prophet: Új élet.
Exmemoriam írásait is szívesen olvasom. Egy sor író most nyilván nem jut eszembe, tőlük elnézést kérek.

Mikor kezdtél el írni? Az Ius vivendi tartalmában ezt írod: „Ez az első fanficem, más jellegű írásokat már készítettem szakmában, újságírásban.” Mik ezek a más jellegű írások?
2007-ben, ha a HP világra gondolsz. Amúgy már sokkal korábban, 2001-ben. Számos újságcikket írtam néhány éven át egy környezetvédő civil szervezet szakmai újságjába, aztán évekkel később egy közéleti folyóiratba. Ezen kívül írtam egy tankönyvet.

Szintén az Ius vivendi bevezetőjében olvashatjuk: „Ennek a történetnek a megírására két dolog sarkallt, az igazságérzet és a szerintem elnagyolt, hibás lélektani történések feltárása, egyfajta korrekciója.” Kifejtenéd ezt bővebben?
Semmi akadálya. Sosem rejtettem véka alá, hogy készséggel hasra esem Rowling gazdag képzelőereje és krimiírási képessége előtt, viszont csapnivalóan sablonosnak tartom a felnőtt-lélektani ismereteit. A Ron/Hermione páros házasság szintjén nem életszerű. Mondhatni, üzemképtelen, vérszegény ötlet. :-// Elfogadom, nehéz lehetett neki feldolgozni a nyakába esett nyomasztó népszerűséget és az ezzel járó véleményformáló felelősséget, de nevelési okokból, tanárként és szülőként két mondanivalójával szemben is súlyos kifogásaim vannak. Az egyik a fenti páros, ami rendben van gyerekszerelemnek, de ezzel nagyjából konyec is a filma – nem véletlen, hogy hihetetlen számú fanfic foglalkozik azzal, hogyan koptassák le Ront a lány mellől. Valahol sokan érzik: ez az olyan nők és lányok számára, akiket a fandomban Hermione képvisel, sértő és lekezelő. Azon túl, hogy figyelmen kívül hagyja az érett nővé válás testi-lelki változásait, ami szakmai tévedés.
A másik ügy Piton. Nem helyes, ha egy szerző durván elfogult a különböző szereplőkkel szemben, és ennek még hangot is ad. Az pedig végképp nem helyes, hogy egy gyerekeknek(!) szóló regény végén ez a konzekvencia: ha egyszer valahol hibáztál, akkor neked annyi, esélyed sincs helyrehozni, pláne túlélni. Innentől ez nem gyerekeknek vagy fiataloknak szóló MESEregény, és nevetséges, sőt kártékony a 12-es karika az utolsó köteten. Közismert amúgy, a véleményemmel nem vagyok egyedül.
Ez vezetett oda, hogy egy tűrhetetlen helyzetet nem hagyok annyiban, és mivel a megváltoztatására adott eszköz az írás, neki kell állnom. Nem gondoltam, hogy ezoterikus/filozófiai regény lesz belőle. :)

Miért nem magyarul van a címe, és a fejezet címek?
A latin, mint ötlet valahol a kezdetek kezdetén felmerült. Egyrészt jól át lehetett vezetni az eredeti könyvekből – nyilvánvaló volt, hogy egy csomó varázsige egy kicsit megkavart latin szó. Másrészt a főszereplők jelleméhez is illőnek éreztem. Ezen kívül van egyfajta hangulati értéke is, ezt sok kritika is alátámasztotta azóta. 

Tudod már, hogy milyen hosszú lesz a mű?
Ez részben attól függ, meddig írom. Ha a történet jelenidejét szeretném csak végigvinni, és minden kérdésre válaszolni, akkor szerintem már nem lesz olyan hosszú, de még ez is jó pár fejezet lehet. Ha viszont észrevétlenül egyfajta családregénnyé alakul, akkor… gőzöm sincs.

Hogyan készül el egy-egy fejezet? Van esetleg előre megírt vázlatod?
Jó lenne, ha lenne. Sajnos ennyire nem tudok jól bánni az időmmel. Mostanában visszaolvasom az előzményeket, mielőtt nekiülök, hogy újra belehelyezkedjem a történetbe. Többféle egyéb dolgom lett, mint a történet írásának kezdetén volt, ritkábban is jutok a folytatáshoz, ennek ellenére többnyire elég jól vissza tudok zökkenni. Aztán ha rajzanak a gondolatok, akkor hajrá!

És ha már Ius vivendi… A 2008-as Arany Főnix dijazáson a te Pitonod kapta a Legjobb férfi főszereplő díját, és a Legjobb noncanon páros kategóriában is III. helyezést ért el a mű. Milyen érzés volt?
Nagyon jóóó! Nagyon örültem neki. Nem is számítottam rá, mert láttam, mennyi és milyen színvonalas írás kapott jelölést. Jó érzés tudni, hogy sok olvasónak rokonszenvesek, valószerűek egyáltalán nem jó és nem könnyű természetű szereplőim, és elfogadott a kettősük. Számomra nem kérdés, hogy egymásnak vannak teremtve, főleg, mivel vastagon figyelembe vettem az utolsó kötet eseményeit. Ezek a díjak megerősítettek az irányvonalban.

Kettesben című egyperceseid ihletője (saját bevallásod szerint) Viara. Hogy jött az ötlet, hogy te is hasonló szösszeneteket írj, ennyire megtetszett a műfaj?
Végül is igen. Úgy gondoltam, ezt is ki lehet, vagy kell próbálni. Egyébként a Totál Brutál bájital című írásom is hasonló jellegű, csak ott más témában igyekeztem teljesen elmeroggyant lenni. :-D

Mennyire befolyásolnak a vélemények / kritikák?
Nagyon fel tudnak vidítani, munkakedvet is teremtenek. :) Formai, szerkesztési kérdésekben lendítenek sokat. Főleg eleinte, amikor teljesen kezdő voltam, és sok tanács nagyon hasznosnak bizonyult. Tartalmilag már kevésbé, elég határozottan alakul a történet. Plusz gyakran egy-egy fejezet végleges formája más lesz, mint amivel leülök írni. Nem tudom jobban megfogalmazni: a szereplők beledumálnak abba, hogy mit hajlandóak tenni vagy nem tenni. :)

És egy pár kérdés a kedvencekről. Kedvenc ff párosításod?
(Ha még nem lenne egyértelmű :) ) Perselus/Hermione. Amitől távol tartom magam, az a Ron/Hermione és a DrHG. Pedig sokan mondják, hogy ott is akadnak nagyon jó művek, pl. Jan Collie-tól, de valahogy nem tudom rászánni magam. A slash egyszerűen csak nem érdekel.

Kedvenc HP könyv? Hogy tetszett a 7. rész?
Az első kettő, ezek még „meseszagúak”. Sok dolog tetszett az 5. kötetben is, viszont már ott is keveselltem, hogy nincs korhatár. A hetedikről nem tudok kulturáltan nyilatkozni. Kapkodó, túl véres, túl brutális, helyenként logikátlan és igazságtalan. A bloáááá-t kicenzúrázzátok? ;-)

És a filmek közül melyik tetszett a legjobban?
Nem is tudom… Nem vagyok elájulva a filmektől (a könyvadaptációktól) általában. Az első kettő képi világa tűnt leginkább könyv hűnek. Színészi teljesítményben sokat adnak az amúgy közepes alkotásokhoz: Alan Rickman, Imelda Staunton és Maggie Smith. És persze Kenneth Branagh felejthetetlenül giccsesen aljadék Gilderoy. ;-)

Van olyan HP karakter, akit szívesen eljátszanál?
Nem hinném, hogy képes lennék ilyesmire, de majd ha teljesen megöregszem, esetleg tűrhető McGalagony lesz belőlem. :)

Szerinted a Teszlek süveg melyik házba osztana be?
Hollóhát. A Griffendélhez nem vagyok elég tökös, a Mardekárhoz meg elég sunyi.

Melyek lennének a kedvenc tantárgyaid, és melyek, amiket kevésbé szeretnél?
Ha nem Piton kolléga tartaná, akkor a bájitaltan! Szeretnék egy Binns-mentes mágiatörit, kedvelném a gyógynövényismeretet, a rúnaismeretet és a számmisztikát – ez nem áll tőlem távol a valóságban sem. És falra másznék a jóslástantól meg a kviddicstől.

Mi jellemez inkább, a prefektusi cím, vagy a büntetőmunkák?
Saját gyerekkorom alapján prefi, mai eszemmel azért lenne egypár olyan beszólásom, ami után egy ideig fényezhetném James Potter jelvényeit… Néhány Caramel, takarodj! vagy ilyesmi…

Kedvenc könyv, író?
Ó, ez nagyon nehéz kérdés. Tolkien, főként A gyűrűk ura, de a Szilmarilok is. Gárdonyi, elsősorban az Ida regénye, a Hosszúhajú veszedelem és az Isten rabjai. Fekete István minden mennyiségben. Verne, Rónaszegi, Arthur Ransome Fecskéi és Fruskái, L. M. Montgomery a mai napig. Seneca. Shirley Maclaine: Camino. Morus Tamás: Utópia.
Minden, ami művészettörténetben, lakáskultúrában Gaudíval, Hundertwasserrel, a mediterránnal, a megalitokkal, a gótikával és az ökoépítészettel kapcsolatos.
Olvasok vallási és ezoterikus könyveket is, de inkább a szemlélet érdekes, mint egy-egy szerző.
David Attanborough könyvei.
Hetesi – Szám – Végh: Utolsó kísérlet. Ez utóbbi egy tudományos jelentésen alapuló „forgatókönyv” a következő évtizedekről.
Meg még az a csomó könyv, ami most nem jut eszembe.

Mik a terveid a jövőre nézve?
Szeretnék még a HP-fandomban maradni. Vannak megvalósításra váró ötleteim, meglátjuk, mi lesz belőlük. Továbbra is van dolgom a szakmai újságírással, úgy érzem. 
Szeretnék utazni – csak egyelőre nem igazán van módom.
És gondolkodunk egy második kismanón. Hát – „csak” ennyi. ;-)

Végezetül mit üzennél az olvasóidnak?
Köszönöm a nagyon sok biztató és tartalmas kritikát, igyekszem továbbra is mindre válaszolni. És köszönöm, hogy türelmesen és megértően megvártátok/várjátok, amíg van időm fölszuszogni a netre, válaszokat vagy folytatást írni.


Evehidnek nagyon köszönöm az interjút, és örülök, hogy megismerhettem egy kicsit közelebbről általa. Nektek pedig, köszönöm, hogy elolvastátok.

mumci
2010-02-11